2013. május 26., vasárnap

26.fejezet

Egy szórakozóhelyre mentünk, ami nem volt messze a szállodánktól. Egyfajta VIP-party volt, mivel az összes pilóta és csapatfőnök itt volt. A DJ pult mögött pedig Jaime állt. Schumit pillantottuk meg először, ahogy beléptünk a helységbe, akit a felesége, Corinna kísért el. Felénk közeledtek, én pedig remegő lábakkal álltam Sebi mellett.
-Sziasztok!- fogott kezet Seb Schumival, majd megpuszilta Corit is- Bemutatom nektek Renit, a párom.
-Szia- fogott velem kezet mindkettő.- Téged láttalak már Németországban. Már akkor is együtt voltatok?- faggatott a hétszeres világbajnok.
-Neeeemm!- tiltakozott Seb.- Kedd óta járunk hivatalosan!- vigyorgott és egy csókot nyomott az ajkamra.
Aztán helyet foglaltunk egy asztalnál. Izgatott voltam, hiszen kisebb koromban Schumi volt a kedvencem és persze még most is rajongok valamilyen szinten érte. Reszkedtem az izgatottságtól és ez Sebinek is feltűnt. Mintha tudta volna, hogy mi a bajom: simogatni kezdte az asztal alatt a combom . Mindig ezt csinálja, mikor félek, vagy ideges vagyok. Megvacsoráztunk, beszélgettünk, aztán a két pilóta elment pár interjút adni, míg én Corival maradtam és a pult mellé ültünk beszélgetni egy-egy koktél kíséretében.
-Nagyon boldogok vagytok és szeretitek egymást. Ez nagyon észrevehető rajtatok!- kezdte el a beszélgetést Corinna.
-Szeretem Őt tiszta szívemből és boldoggá tesz az, hogy Mellette lehetek. Bár eléggé hajba kaptunk pénteken.-bámultam a földet.
-Tudok róla. Seb pocsékul is volt aznap. Ezért is voltam meglepődve, mikor kézen fogva léptetek be az épületbe az előbb. De ne értsd félre, nagyon örülök nektek! Hogy is jöttetek össze?- mélyítette el a beszélgetést.
Cori nagyon kedves és szimpatikus nő volt, így megbíztam benne és mindent elmeséltem neki az elejétől a végéig.
-Igazán szép párt alkottok és hihetetlen mennyiségű boldogságot hoztál Seb életébe.
-Hanna nem tette boldoggá? Őt nem szeretted ennyire, mint engem?-tértem egyből a lényegre.
-De .Gyakran tartottunk kerti partit nálunk. Kedveltem Hannát. Átlagos lány volt: kedves, szerény, szimpatikus és rettenetesen szerették egymást Sebbel. De aztán megváltozott. Egyre többet veszekedtek és elhidegültek egymástól. Michaellel azon a véleményen vagyunk a mai napig, hogy Hanna hűtlen volt Sebastianhoz!! Seb hosszú ideig maga alatt volt. Ez szerencsére a teljesítményén nem látszott, hiszen Tommi remek munkát végez mellette. De mióta meglátott és együtt vagytok, nagyon megváltozott. Melletted végre önmagát adhatja .Néha nagyon bolond  és olyan, mint egy nagy gyerek, de ebből a szempontból ti kiegészítitek egymást. Te is folyton mosolyogsz. Elfogadsz egy tanácsot tőlem esetleg?
-Persze!- titkban a tanácsaira vágytam a legjobban.
-A sajtóval sose foglalkozz! Irigyek Sebastianra, amiért híres, sikeres és most még boldog is. Most utálnak téged, minden féléket ki fognak találni rólad, mert te vagy Seb új párja és azt hiszik, hogy a pénze miatt vagy vele. De tévednek!! Akármennyire is nehéz, de mindig mosolyogj, ha kamerák előtt vagy és nyíltan mutasd ki, hogy mennyire imádjátok egymást Sebastiannal! Ez a legkönnyebb módszer arra, hogy lekoptasd őket. Én ezt már átéltem Michael kapcsán, de ő támogatott és tuti, hogy Seb is melletted fog állni. Egy átlagos embernek nehezebb ezzel megbírkózni, de melletted ott van Seb, aki imád téged. Neked csak szeretned kell Sebastiant.
-Köszönöm Corinna! Mire mennék nélküled?- és megöleltük egymást, mint a régi, jó barátnők szokták.
-Ugyan, nem kell túlozni!-nevetett.- De kérlek ne mondd el Sebnek, hogy a háta mögött kibeszéltem Hannát. Nem lenne boldog és ha megemlítenéd neki Hannát, megint maga alatt lenne. Nem egészen tette még magát túl rajta.
    Még sokat beszélgettünk, aztán két erős kar fonódott a derekam köré.
-Hölgyeim, ugye nem én vagyok a téma?- csókolt a nyakamba az illető.
-De pontosan!- vágta rá komoly arccal Corinna.- Arról beszélgettünk, hogy milyen jó volna, ha egy pár napot nálunk töltenétek .Michael is jobban megismerné ezt az édi kiscsajt!- vigyorgott Corinna a páromra. Hidegzuhanyként ért  ötlete, hiszen erről nem is beszéltünk.
  Sebbel pedig elmentünk egy nyugisabb sarokba, ahol leült egy fotelbe, én pedig az ölébe ültem.
-Pont javasolni akartam azt, hogy menjünk Michaelékhez. Minden nyári szünetben csinálunk egy kertipartit. Úgyis 4 hét szünet jön, abból 3-at együtt tölthetnénk, az utolsó héten azonban már hivatalos vagyok a gyárba. És megfogalmazódott pár terv így a nyárra.- vággyal a szemeiben nézett rám. Én csak ezektől a terveitől irtóztam, ugyanis egy dologban biztos voltam: haza utazik Heppenheimba és engem is bemutat a szüleinenk!
-Halljam a terveid!-  lovaglóülésre váltottam és belenéztem a szemeibe. Most értettem csak meg igazán azt, amit Cori is mondott: hihetetlenül csillogtak a szemei a boldogságtól. És valószínű, hogy miattam…
-Holnap hazamegyek veled és beszélek a szüleiddel, hogy engedjenek el velem pár hétre. Kedden megyünk repülővel Michaelékhez pár napra, aztán hazautazom és bemutatlak a családomnak! Majd megyünk a tengerpartra és süttetjük a hasunkat!- lelkesedett, de nekem nem igazán tetszett ez az elképzelés…
-Mi a gond? Nem tetszik az ötletem?- kérdezte lemondóan. Utálom, mikor ilyen lelkiismeretes…
-A szüleidnek való bemutatást nem hagyhatjuk ki?
-De míért??- szomorodott el.- Nem akarod megismerni a családom? Mióta láttak a TV-ben folyton felőled érdeklődnek, Fabi pedig teljesen be van zsongva! Melanie, a nővérem folyton piszkál, hogy vajon ki az a lány,a ki elcsavarta a fejem.- lelkesedett.
-És mi van ,ha nem fogok nekik tetszeni? Ha csalódnak, mert másképp képzeltek el? Csak ettől félek Sebastian!- remegtem. Nem akarom én ezt!! Sebivel akarok lenni, de még nem érzem magam készen arra, hogy a szülei előtt megálljak.
-Buta vagy, ugye tudod? Gyorsan verd ki ezt a butaságot a kis buksidból!!-simogatta az arcom.
-Nem vagyok buta, csak félek!-öleltem meg jó szorosan.
Óvatosan a fenekem alá nyúlt.
-Lééccciii!! Kérlek szívem!- súgta a fülembe lágyan.
-Ajj Seb! Míért vagy ilyen makacs?- közelebb húztam a nyakánál fogva. Milliméterekre voltak az ajkaink egymástól.
-Mégis így szeretsz.-vigyorgott.
 A hajába túrtam és szabadjára engedtem a vágyaim. Vadul faltuk egymás ajkait. A ruhám Seb előszeretettel húzta feljebb, majd teljesen megemelt a fenekemnél fogva. Az ajkaink rágógumiként ragadtak össze. Mindig is imádtam a puha ajkait. A nadrágján keresztül éreztem, hogy a férfiassága életre kel. Mikor arra gondoltam, hogy milyen könnyen felizgul, elmosolyodtam.
-Sose tudok neked nemet mondani és ez rossz dolog!- ráztam a fejem, miután 5 perc után elváltak az ajkaink.
-Ez a célom kicsim.- kaccsintott.
 Az ujjainkat összefonva közöltük Corival és Michaellel, hogy kedden, -ha a szüleim is benne vannak-, akkor pár napot náluk töltünk. Még táncoltunk Sebivel, aztán éjfél körül visszamentünk a hotelbe. Beültünk egy taxiba, de a fáradtság miatt Seb mellett el is aludtam. Akkor ébredtem fel, mikor a szobánk ajtaja előtt Seb meginogott és enyhén bevertem a fejem.
-Áááúú!! Basszus a fejem!- simogattam az ütés helyét Seb karjaiban.
-Kicsim ne haragudj!! Nagyon fáj?- puszilgatta a fejem szerelmem.
-Nem! Túlélem!
Seb elment fürödni, én addig bepakoltam mindent, hogy holnap kevesebb dolgunk legyen és reggel tovább tudjunk lustálkodni. Én is fürödni készültem, de valami gátolt ebben. Dühösen mentem a táskámhoz és tettem a zsebembe valamit. Seb értetlenkedve nézett rám, majd pár perc múlva minden ruhámat ledobtam a földre és bevágóttam az ágyba.
-Nem fürödtél?- kérdezte Seb, miközben a csatornákat kapcsolgatta.
-Mint láthatod nem!-csattantam fel.
-Míért nem találok egy rendes csatornát sem? -mérgében kikapcsolta a tévét.
-Mr Vettel hozzá van szokva ahhoz, hogy csak német vagy angol nyelvű csatornákat néz. Magyarországon vagy!- keltem ki magamból.
-Oké! Elmondanád, hogy mi a bajod? Mit tettem, hogy így beszélsz velem?-szállt ki az ágyból dühösen.
-Nem hanyagolhatnánk ezt a témát?
-Nem!- ordított.
-Havizok!- böktem ki.- Kurvára fáj a hasam és nincs kedvem senki nyavalygását végighallgatni.
Szúrósan nézett rám, majd leoltotta a villanyt és lefeküdt. Nagyon megbántottam. Akaratomon kívül. Nem először vetettem el a súlykot. Istenem, csak ne haragudjon rám!!!
-Seb alszol?- törtem meg a csendet.
-Nem, de szeretnék.
Közelebb bújtam hozzá és benyúltam a pólója alá és a mellkasát kezdtem simogatni.
-Sajnálom édesem. Nem akartam így beszélni veled. Ilyenkor mindig idegesebb vagyok. Nem tudok mit tenni ellene.
-Semmi baj.- csókolt meg- Tapasztaltam már. Vágtak már durvább dolgot a fejemhez a nők ilyen állapotban!-mosolygott.
Seb ölelésében aludtam el.
    Megreggeliztünk,  majd autóval  Debrecenbe utaztunk. Út közben megtudtam Sebitől, hogy Tommi és Berni is útban vannak a nyaralásuk felé. Berni is megismeri a finn szüleit, aztán pedig megcélozzák a görög tengerpartot.
  A házba fincsi illatokra nyitottam be. Anyu a konyhában főzte az ebédet, ami a kedvencem volt: lecsó.
-Aaanyuuu megjöttünk!- kiabáltam a konyhába. Apu és Seb felvitte a csomagokat a szobámba.
-Végre! Jajj kicsim, annyira hiányoztál már!-borult anyum a nyakamba, konyhakendővel a kezében.
-Te is nekem!
-Seb nem jött veled?- mindenhol a szerelmem kereste.
-De. Csak felvitte apuval a  csomagunkat.
Majd Seb is előkerült és adott egy nagy puszit anyum arcára üdvözlésképp. Nagyon örülök, hogy kijön a szüleimmel. Szerencse a szüleim is hamar megkedvelték őt. Eleinte Seb vonakodott a lecsótól, majd annyira ízlett neki, hogy szedett magának mégegyszer a tányérba. Ebéd után a nappaliba ültünk és Seb a szüleim tudtára adta a terveit.
-Szeretném a szüleimnek bemutatni a lányukat. Van egy 12 éves öcsém, aki totálisan be van zsongva, mióta tudja, hogy Renivel egy párt alkotunk.
-Mikor mennétek? Még csak most értél haza kislányom…- anyu nagyon szomorú lett.
-Igazából holnap. Seb Svájcba lakik és haza szeretne menni pár cuccért.
-2 hetet lennénk távol. 4 hetes szünetem lesz, de az utolsó héten már munkába állok. Szerdán megyünk Schumacherékhez úgy 2-3 napra. A szüleimnek is be akarom mutatni, aztán mennénk oda nyaralni, ahová Reni szeretné. -összemosolyogtunk, majd Seb összekulcsolta az ujjainkat, nem zavartatva attól, hogy a szüleim előtt vagyunk.
-Lányom, ezt szeretnénk megbeszélni veled, ha lehet Seb nélkül.- mondta apu.
Seb vette az adást és felment a szobámba egy szó nélkül. Talán Ő is érezte, hogy most átléptünk egy határt és a szüleim nagylelkűségével játszunk.
Aggódva vártam a szüleim ítéletét…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése