Ezzel a
tudattal feküdtem be az ágyba. És a Sebitől kapott hatalmas macit ölelgettem, a
Red Bullos sapit pedig a fejemre tettem.
Még mindig nem tudtam vissza adni Sebinek a cuccát. Míg ezen gondolkoztam, valaki
benyitott a szobába. Megfordultam és Seb az ágyam mellett térdepelt egy
hatalmas rózsacsokorral a kezében. A sírásom a nevetés váltotta fel.
-Utálom, ha egy lány sír. És főleg, ha miattam. Nem tudom, mivel bántottalak meg, de
szeretnélek jobb kedvre deríteni és bocsánatot kérni. -az ölembe tette a
rózsacsokrot.
-Köszönöm szépen! Nem bántottál meg semmivel. Épp
ellenkezőleg. Egyszerűen félek, hogy mi lesz velem. Vagyis inkább velünk.- soha
senkitől nem kaptam még rózsát. Ez az első alkalom és sajnos könnyen letudott
venni a lábamról Seb. Nem szólt semmit, csak leült az ágyra és az ölébe húzott.
Lovaglóülésbe ültem az ölében és csókolózni kezdtünk. Mikor Seb melletem van
minden gond elszáll, csak a vele töltött pillanatra tudok összpontosítani. Vele
hihetetlenül boldognak érzem magam és az idő csak úgy száll a közelében. Jó pár
percen keresztül vadul faltuk egymás
ajkait.
A Berni
által hozott sültkrumplit kezdtük megenni és közbe Seb faggatott.
-Reni! Szeretném, ha megpróbálnánk járni. Én nagyon
megszerettelek téged. Mit szólsz hozzá?-nézett mélyen a szemembe.
-Nem tudom Seb! Ha a szívemre hallgatok, akkor
igent mondok neked. De sajnos nem csak rajtam múlik ez…-lesütöttem a szemem.
-A szüleid miatt félsz? Nem engednék meg, hogy járj
velem, mert híres vagyok?
-Nem azért, mert híres vagy! Tudod átlagos lány
vagyok, akinek még nem volt komoly kapcsolata. Ha ebbe belemennék, akkor ez
lenne az első. A szüleim nem tudom hogy állnának ehhez hozzá. Megszokták, hogy
egyedül vagyok, csak a tanulásra koncentrálok és emiatt lehet, hogy nehezen
viselnék, ha mellettem lennél.-adtam egy egyszerű választ a kérdésére.
-Sose beszélgettél még erről a szüleiddel?
-Igazából soha nem volt okom arra, hogy ilyesmiről
beszélgessek velük. Nem hozták fel ők sem ezt a témát. Meg szerintem meg sem
fordult ez a fejükben.
-Nem voltál szerelmes sosem?
-Nem -ráztam a fejem félénken. -Ne értsd félre, nem
vagyok leszbi! -nevettem fel. -Az osztályban levő fiúkra csak barátként nézek
és ők is ugyanígy rám. Meg sem fordult a fejemben, hogy valamelyikbe is
beleszeressek. Az első csókomat is…-folytatni akartam, de Seb a mutatóújját a
számra tette.
-Ma reggel kaptad az első csókot. Értem. Nem kell
szégyeld ezt! Ha tudtam volna, akkor várok még egy kicsit. Legalább míg
összejövünk! Ha nem akarod, nem kell járjunk. Bár nehéz lesz barátként rád
tekinteni.-mondta lemondóan.
-Nem ígérhetek semmit. Megpróbálok beszélni a szüleimmel.
Ha beleegyeznek, akkor boldogan mondok igent!
Hirtelen megcsókolt! Tudtam, hogy nem lehetünk
barátok. Ilyen csókok után ezt szinte
abszurdnak tekintem! Mindketten többet érzünk barátságnál. Ha rajtam múlna soha
nem hagynám el! Merészen merem állítani, hogy visszavonhatatlanul beleszerettm
Sebibe!
Az este
többi részében egymás mellett feküdtünk és tévéztünk, csókolóztunk, besszélgettünk.
Már este11 óra is elmúlt, de a két
fiatal még nem érkezett meg. Én pedig Sebi ölelésébe bújva elaludtam. Néha
felébredtem, de ilyenkor csak tettettem, hogy
alszom és rengeteg dolgot érzékeltem: egyszer-egyszer leheletnyi puszit
adott a számra és miközbe mellettem könyökölt a hajam simogatta majd ezeket
mondta angolul: ”Szeretlek Angyalom!”-ezek után már biztos voltam benne, hogy
igazán szeret engem! Késő éjjel jött vissza Tommi és Berni.
-Méghogy nem maradtok sokáig! -duzzogva kapcsoltam
fel az ágyam mellett lévő kis éjjeli lámpát. Tommi és Berni azonnal elszégyelte
magát.
-Bocsiii! Kicsit elkalandoztunk és nem néztük, hogy
hány óra.-magyarázkodott Berni.- De látom ti is jól éreztétek magatokat. -tette
hozzá vigyorogva barátnőm.
-Háááát…nem panaszkodhatunk! -csókolt bele a
nyakamba Seb.
-Seb! Köszönöm ezt a mai estét. Igazán hálás vagyok
neked. De mostmár menj!-megpusziltam az arcát. De ez neki nem volt elegendő és
mélyen megcsókolt. Belemosolyogtam a csókba.
-Én is élveztem a veled eltöltött órákat. Reggel
jöjjek érted, vagy inkább innen nézed az időmérőt ,megfogadva a doki tanácsát?
-Gyere értünk 9-re. -mondtam ki a végszót, majd
belesúgtam a fülébe: -Ich liebe dich!-erre elmosolyodott.
Reggel a
megbeszélt időpontra jött értünk a két srác. A Red Bull büféjében hamar
megreggeliztünk. Megsimertem Adrian Newey-t is és Britta Roeskét is. Brittával
hamar összebarátkoztam. Nagyon szipmpatikus
volt nekem. A 3.edzést és az időmérőt is a büféből néztük végig, mivel
eléggé hűvös volt. Teljesen nyugodt voltam, mert úgy éreztem, hogy mindent meg
tudtam beszélni Sebivel. Az időmérőt Seb a 3.helyen zárta Webber és Hamilton
mögött. Elégedett voltam ezzel az eredménnyel és gondolom Ő is.
A
szállodában beszéltem anyuval is. Faggatott a Berni kapcsolatáról Tommival. Már
1,5 órája egyedül voltam a szobámba. Berni természetesen Tommival volt valahol.
Egy filmet kezdtem el nézni, mikor kopogtattak a szoba ajtón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése