2013. május 25., szombat

12.fejezet

   Ezzel a tudattal feküdtem be az ágyba. És a Sebitől kapott hatalmas macit ölelgettem, a Red Bullos sapit  pedig a fejemre tettem. Még mindig nem tudtam vissza adni Sebinek a cuccát. Míg ezen gondolkoztam, valaki benyitott a szobába. Megfordultam és Seb az ágyam mellett térdepelt egy hatalmas rózsacsokorral a kezében. A sírásom a nevetés váltotta fel.
-Utálom, ha egy lány sír. És főleg, ha  miattam. Nem tudom, mivel bántottalak meg, de szeretnélek jobb kedvre deríteni és bocsánatot kérni. -az ölembe tette a rózsacsokrot.
-Köszönöm szépen! Nem bántottál meg semmivel. Épp ellenkezőleg. Egyszerűen félek, hogy mi lesz velem. Vagyis inkább velünk.- soha senkitől nem kaptam még rózsát. Ez az első alkalom és sajnos könnyen letudott venni a lábamról Seb. Nem szólt semmit, csak leült az ágyra és az ölébe húzott. Lovaglóülésbe ültem az ölében és csókolózni kezdtünk. Mikor Seb melletem van minden gond elszáll, csak a vele töltött pillanatra tudok összpontosítani. Vele hihetetlenül boldognak érzem magam és az idő csak úgy száll a közelében. Jó pár percen keresztül  vadul faltuk egymás ajkait.
   A Berni által hozott sültkrumplit kezdtük megenni és közbe Seb faggatott.
-Reni! Szeretném, ha megpróbálnánk járni. Én nagyon megszerettelek téged. Mit szólsz hozzá?-nézett mélyen a szemembe.
-Nem tudom Seb! Ha a szívemre hallgatok, akkor igent mondok neked. De sajnos nem csak rajtam múlik ez…-lesütöttem a szemem.
-A szüleid miatt félsz? Nem engednék meg, hogy járj velem, mert híres vagyok?
-Nem azért, mert híres vagy! Tudod átlagos lány vagyok, akinek még nem volt komoly kapcsolata. Ha ebbe belemennék, akkor ez lenne az első. A szüleim nem tudom hogy állnának ehhez hozzá. Megszokták, hogy egyedül vagyok, csak a tanulásra koncentrálok és emiatt lehet, hogy nehezen viselnék, ha mellettem lennél.-adtam egy egyszerű választ a kérdésére.
-Sose beszélgettél még erről a szüleiddel?
-Igazából soha nem volt okom arra, hogy ilyesmiről beszélgessek velük. Nem hozták fel ők sem ezt a témát. Meg szerintem meg sem fordult ez a fejükben.
-Nem voltál szerelmes sosem?
-Nem -ráztam a fejem félénken. -Ne értsd félre, nem vagyok leszbi! -nevettem fel. -Az osztályban levő fiúkra csak barátként nézek és ők is ugyanígy rám. Meg sem fordult a fejemben, hogy valamelyikbe is beleszeressek. Az első csókomat is…-folytatni akartam, de Seb a mutatóújját a számra tette.
-Ma reggel kaptad az első csókot. Értem. Nem kell szégyeld ezt! Ha tudtam volna, akkor várok még egy kicsit. Legalább míg összejövünk! Ha nem akarod, nem kell járjunk. Bár nehéz lesz barátként rád tekinteni.-mondta lemondóan.
-Nem ígérhetek semmit. Megpróbálok beszélni a szüleimmel. Ha beleegyeznek, akkor boldogan mondok igent!
Hirtelen megcsókolt! Tudtam, hogy nem lehetünk barátok. Ilyen  csókok után ezt szinte abszurdnak tekintem! Mindketten többet érzünk barátságnál. Ha rajtam múlna soha nem hagynám el! Merészen merem állítani, hogy visszavonhatatlanul beleszerettm Sebibe!
    Az este többi részében egymás mellett feküdtünk és tévéztünk, csókolóztunk, besszélgettünk. Már  este11 óra is elmúlt, de a két fiatal még nem érkezett meg. Én pedig Sebi ölelésébe bújva elaludtam. Néha felébredtem, de ilyenkor csak tettettem, hogy  alszom és rengeteg dolgot érzékeltem: egyszer-egyszer leheletnyi puszit adott a számra és miközbe mellettem könyökölt a hajam simogatta majd ezeket mondta angolul: ”Szeretlek Angyalom!”-ezek után már biztos voltam benne, hogy igazán szeret engem! Késő éjjel jött vissza Tommi és Berni.
-Méghogy nem maradtok sokáig! -duzzogva kapcsoltam fel az ágyam mellett lévő kis éjjeli lámpát. Tommi és Berni azonnal elszégyelte magát.
-Bocsiii! Kicsit elkalandoztunk és nem néztük, hogy hány óra.-magyarázkodott Berni.- De látom ti is jól éreztétek magatokat. -tette hozzá vigyorogva barátnőm.
-Háááát…nem panaszkodhatunk! -csókolt bele a nyakamba Seb.
-Seb! Köszönöm ezt a mai estét. Igazán hálás vagyok neked. De mostmár menj!-megpusziltam az arcát. De ez neki nem volt elegendő és mélyen megcsókolt. Belemosolyogtam a csókba.
-Én is élveztem a veled eltöltött órákat. Reggel jöjjek érted, vagy inkább innen nézed az időmérőt ,megfogadva a doki tanácsát?
-Gyere értünk 9-re. -mondtam ki a végszót, majd belesúgtam a fülébe: -Ich liebe dich!-erre elmosolyodott.
   Reggel a megbeszélt időpontra jött értünk a két srác. A Red Bull büféjében hamar megreggeliztünk. Megsimertem Adrian Newey-t is és Britta Roeskét is. Brittával hamar összebarátkoztam. Nagyon szipmpatikus  volt nekem. A 3.edzést és az időmérőt is a büféből néztük végig, mivel eléggé hűvös volt. Teljesen nyugodt voltam, mert úgy éreztem, hogy mindent meg tudtam beszélni Sebivel. Az időmérőt Seb a 3.helyen zárta Webber és Hamilton mögött. Elégedett voltam ezzel az eredménnyel és gondolom Ő is.
A szállodában beszéltem anyuval is. Faggatott a Berni kapcsolatáról Tommival. Már 1,5 órája egyedül voltam a szobámba. Berni természetesen Tommival volt valahol. Egy filmet kezdtem el nézni, mikor kopogtattak a szoba ajtón.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése