2013. május 25., szombat

19.fejezet

-Míért szakítottál Hannával? Nem kell válaszolnod, ha nem szeretnél…
-Jogod van tudni az egészet! Én amúgy lezártam a múltam, de nem akarom, hogy te kétségek közt élj. Hannaval szép lassan tönkre ment a kapcsolatunk. A futamok miatt csak nagyon keveset találkoztunk. Mikor időm engedte, akkor meglátogattam a szüleim és az öcsém, akit imádok! Hanna is minden szabad idejét a szüleivel, de legfőbbképp a barátaival töltötte. Kezdett divatbemutatókra járni és csak a kifogásokat kereste. Nagyon hanyagolt már az utolsó hónapokban. Persze én sem voltam szent ,mert én is kevés időt fordítottam rá, de vele ellentétben én legalább próbálkoztam helyre hozni a kapcsolatunkat. Mikor rájöttem, hogy csak én hozok áldozatot, arra a döntésre jutottam, hogy jobb, ha szakítok vele.
Fájdalmat fedeztem fel a szemében, de még egy dolog borzasztóan aggasztott:
-Szereted még, igaz? Ne hazudj kérlek! Elfogadom, ha igen! Ezellen tenni úgysem tudok.
-Nem! Nem szeretem!- azonnal tagadta- Azt viszont be kell valljam, hogy néha még eszembe jutnak az emlékek. Nehéz elfelejteni egy olyan kapcsolatot, ami még a középiskolában kezdődött. Viszont semmi okod féltékenykedni. Egy új fejezet kezdődött az életemben, mégpedig veled!- megfogta a két kezem. A szeméből őszinteség áradt és okom sem volt kételkedni benne.
   Épphogy befejeztük az ebédelést, megcsörrent Seb telefonja. Kiderült, hogy megbeszélésre és sajtótájékoztatóra kell mennie. Ezért, hogy Bernivel ne unjam el magam kaptunk Sebtől két jegyet a ma esti pilótafocira. Bernim lelkesedett az ötlettől, azonban még volt a meccsig pár óránk és ezt kihasználva elmentünk vásárolni. Ő vett néhány nagyon dögös cuccot, míg én nem vettem semmit sem. Bevásárlás után leültünk inni valamit egy teraszra.
 -Történt valami Reni? Olyan kedvetlen vagy ma! -tapintott a lényegre barinőm.
Lesütöttem a szemem és unottan kezdtem játszani a narancslevemben levő szívószállal.
-Már megint mi történt? Ősszevesztetek Sebastiannal?- csóválta a fejét.
-Rákérdeztem arra, hogy míért dobta Hannat. Az volt a válasza, hogy már nem működött a kapcsolatuk, mert nem volt elég idejük egymásra. Magyarul a távolság tönkretett mindent.
-Seb mindent meg fog tenni, hogy ne jusson a sorsotok oda, hogy szakítsatok. Tommival beszéltem erről a szakítás dologról és azt mondta, hogy Hanna folyamatosan lerázta Sebit, kifogásokat keresett akkor is, mikor megadatott a lehetőség, hogy együtt legyenek.
 -Ezt  Ő is mondta.- sóhajtottam.
-Akkor, hogy megnyugtassalak elmondom azt, amit amúgy nem lenne szabad. Tommimnak megesküdtem, hogy tartom a szám, de másképp lehetetlenség megnyugtatni téged. Szóval Tomminak elege lett abból, hogy Seb folyamatosan maga alatt volt, ezért kézbe vette a dolgot. Titokban felhívta Hannat, hogy beszéljen a fejével, hogy békítse ki őket. De a telefont egy férfi vette fel és a háttérben hallotta Hanna erőteljes és kéjes nyögését…
-A rohadt kurva megcsalta az én Sebimet! Kitépem a haját ha meglátom egyszer!!- dühbe gurultam és ököllel az asztalt csapkodtam. Nem érdekelt, hogy az emberek figyelnek és azt hiszik, hogy talán most szabadultam a dili házból.
-Sohasam bírtam ezt a hülye szőke….- itt inkább elhallgatott, majd hozzá tette nyugisan-libát.
-Kihasználta Sebit. Ezért nem akartam elfogadni azt a bankkártyát. Nem akarom, hogy azt érezze, hogy az ő pénzét herdálom!
-Látom erről sem Seb, sem én nem tudtunk meggyőzni…- fejcsóválva állt fel az asztaltól.
Fél 6 volt, mire visszamentünk a szállodába és minden vásárolt ruhát letettünk.
-Most pedig menjünk és élvezzük ki a meccs minden pillanatát!-lelkesedve vonszolt az ajtó felé.
-Menj csak! Nekem ehhez semmi kedvem nincs. Inkább megvárom itt Sebastiant.-vonakodtam egykedvűen.
-Reni! Nem akarok veszekedni veled vagy épp felpofozni téged, de ha ez kell, akkor szívesen és gondolkodás nélkül megteszem!- emelte fel a hangját. Hozzá teszem, hogy jogosan.- Nem tudom feltűnt-e neked, hogy kaptunk két darab ingyenes jegyet a pilótafocira. Totál ingyen vagyunk ebben a szobában és totál ingyen élvezhetjük az F1-et a hétvégén. Mindezt Sebastian jóvoltából!!! Továbbá a múlt héten a szüleink ezért égbe szökő árakat fizettek. Seb azért hozott magával, hogy mellette légy, hogy szórakozz és nem azért, hogy az unott és fancsali képedet lássa!- vágta fejemhez az igazságot. Igazából jól esett, mert tudtomra adta, hogy mekkora egy idióta vagyok!
Legalább azt elérte, hogy elmenjek a meccsre .Megbántam volna, ha nem megyek, hiszen nagyszerű mérkőzés volt. Visszafelé betértünk egy gyorsbüfébe és ettünk valamit, mert megéheztünk.
     A hotelszobánkba visszaérve döbbenetes látvány fogadott. A szoba tele volt szórva illatos rózsaszirmokkal és rengeteg gyertya is égett már. Az asztal pedig gyönyörűen meg volt terítve. Seb ekkor lépett ki a fürdőből .Tökéletesen nézett ki a fenekére tapadó farmerben és a kockás ingjében. Már most utáltam magam, hiszen el fogom rontani ezt az estét. Odajött hozzám és lelkesen adott egy puszt a számra.
-Tetszett a meccs?-kíváncsiskodott.
-Aha. -nyers és tömör választ adtam.
Sajtos-sonkás spaghetti volt a vacsora és mellé vörös bor.
-Mit csináltatok ma Bernivel azon kívül, hogy elmentetek a meccsre?- faggatott tovább, miközben töltött a poharamba vörös bort.
-Vásároltunk- válaszoltam egy erőltetett mosollyal.
-Hhhhmmm!!A kkor ma este egy kész divatbemutató show-t fogok látni tőled!- felcsillantak  szemei.
-Sajnálom,de nem. Én nem vettem semmit sem.- tudtam, hogy ez kevésbé se tetszik majd neki.
-Holnap úgyis szabad leszek, úgyhogy elmegyünk vásárolni. Ha már ilyen makacs vagy!
-Oké.- nem volt kedvem veszekedni vele, ezért beadtam a derekam.
 Imádtam ezt az ételt, de most csak forgattam benne a villát ide-oda. Ez sajnos Sebinek is feltűnt és ebből adódott a baj…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése